Tengeri földgázkitermelés (Norvégia)

Tengeri földgázkitermelés (Norvégia)

A Troll A tengeri földgázkitermelő-platform a világ legnagyobb tengeri platformja: tömege 656 000 tonna, magassága 472 méter, kb. 170 méterrel magasodik a vízszint fölé.

Technika, háztartástan

Címkék

földgázkitermelés, földgáz, földgázmező, lelőhely, kitermelés, tengeri fúrótorony, fúrótorony, fáklya, lecsapódás, tenger, kőolaj, ásványkincs, tankerhajó, technika, földrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Troll A platform

  • fáklya - Az elszökő földgáz elégetését szolgálja.
  • helikopter- leszállópálya
  • daru

Lábazat

  • földgázmező - A Troll kőolaj- és földgázmező az Északi-tengeren, Norvégia nyugati partjainál, a tengerszint alatt kb. 1400 m-re, a tengerfenék alatt kb. 1,1 km-re fekszik. Norvégia földgáz-készletének 40%-át tartalmazza, melynek kitermelése előreláthatólag legalább 2080-ig zajlik.
  • vasbeton láb - Falvastagságuk több, mint 1 méter. Egyetlen darabból állnak.
  • vezetékek - Rajtuk keresztül áramlik a földgáz.
  • szívóhengerek - 35 m mélyen nyomulnak az aljzatba, a tornyot tapadókorongként rögzítik.

Metszet

Arányok

  • Troll A (472 m) - Földgázmező Norvégia nyugati partjai közelében. Átadás éve: 1996.
  • Empire State Building (381 m) - Az Amerikai Egyesült Államok és New York város egyik legmagasabb épülete. Átadás éve: 1931.

Szállítás

Gázcseppfolyósító

  • kompresszor - A földgáz összesűrítésére és cseppfolyósítására szolgál.
  • csővezeték - A földgázt szállítja a Troll A platformtól.
  • tartály - A cseppfolyósított földgáz tárolására szolgál.
  • tartályhajó

Cseppfolyósítás elve

  • hideg gáz
  • térfogat-csökkenés → hőmérséklet-emelkedés - A cseppfolyósítás kompresszorokban történik, melyekben a térfogatcsökkenést nem dugattyú, hanem turbina idézi elő. A folyamat eredményeként a folyadék térfogata az eredeti gáz térfogatának századrészére csökken.
  • hőleadás
  • hideg folyadék - A folyékony földgázt -170 °C-ra (103 Kelvin) hűtik és ilyen hőmérsékleten tárolják, szállítják.

A gázok összenyomásakor hő keletkezik, amit hűtéssel vonhatunk el.
Nagy térfogatcsökkentéssel és hűtéssel elérhető, hogy a gáz folyadék halmazállapotúvá váljon. A földgázt a cseppfolyósítás során a kiindulási térfogat mintegy hat század részére nyomják össze, és 170 °C-ra, azaz 103 K-ra hűtik le. A földgáz cseppfolyósítása a valóságban nem az animáción látható dugattyús megoldással történik, hanem olyan kompresszorokkal, amelyekben forgó lapátkerekek segítségével zajlik a sűrítés.

Animáció

A Troll kőolaj- és földgázmező az Északi-tengeren, Norvégia nyugati partjainál, a tengerszint alatt kb. 1400 m-re fekszik. Norvégia földgáz-készletének 40%-át tartalmazza, melynek kitermelése előreláthatólag legalább 2080-ig zajlik a Troll A platform segítségével. A kőolajat a Troll B és C platformok termelik ki.

A Troll A a világ legnagyobb tengeri platformja: tömege 656 000 tonna, magassága 472 méter, kb. 170 méterrel magasodik a vízszint fölé. A négy vasbeton láb szívóhengerekben végződik, amelyek 35 méteres mélységben a tengerfenékbe nyomulva óriási tapadókorongokként rögzítik a lábakat.

Az építés 1991-ben kezdődött. 1996-ban az elkészült platformot 10 hajó segítségével 7 nap alatt vontatták 200 km távolságra, a mai helyére. A Troll A a legnagyobb építmény, amelyet az ember elmozdított a földfelszínhez képest, ami a mérnöki tudományok egyik csúcsteljesítményét jelenti.

Az üzembe állítást követő 10 évben a földgázt a túlnyomás juttatta a felszínre. Miután a nyomás lecsökkent, hatalmas teljesítményű ventilátorok segítségével zajlik a kitermelés, melyek a gázt kb. 3000 km/h sebességgel mozgatják a feldolgozóüzembe vezető csővezetékekben.

A feldolgozás a Kollsnes-i üzemben zajlik, ahol a gázt kompresszorok segítségével összesűrítik és cseppfolyósítják, majd vezetékeken és szállítóhajók segítségével továbbítják a felhasználók felé.

A földgázt széles körben használják többek között fűtésre, vagy erőművekben áramtermelésre: jelenleg ez az egyik legfontosabb energiaforrásunk, ezért hatékony kitermelése gazdaságilag rendkívüli jelentőséggel bír.

Kapcsolódó extrák

A kőolajkút működése

A kőolaj felszínre szivattyúzását végző szerkezet.

Az elektromos hálózat rendszere

Biztosítja az elektromos áram eljuttatását az erőművektől a fogyasztókig.

Fjord

A sziklafalakkal övezett, a szárazföldbe mélyen benyúló tengeröblök korábbi gleccservölgyekből alakultak ki.

Hőerőmű (szénhidrogén alapú)

A hőerőmű a fosszilis vagy megújuló energiahordozók elégetése során felszabaduló energiát elektromos árammá alakítja.

Kőolaj-finomítás

A kőolajból lepárlással különböző termékeket, pl. gázolajat, benzint, kenőolajakat állítanak elő.

Közlekedési hálózatok

A főbb közlekedési – szárazföldi, vízi, légi – útvonalak és csomópontok bemutatása.

Külszíni bánya

A mélyműveléssel ellentétben itt a fedőkőzeteket eltávolítják, és a kitermelés a felszínen folyik.

Mélyművelésű szénbánya

A külszíni fejtéssel ellentétben itt a fedőkőzeteket nem távolítják el, a kitermelés aknákon keresztül folyik.

Palagáz

A palakőzetből – új technológiáknak köszönhetően – ki tudják nyerni a palagázt.

Tengeri fúrótorony

Az acélszerkezet közepében hosszú cső hatol le a tenger aljzatába a kőolajat tartalmazó kőzetrétegig.

Viking fatemplom (Borgund, 13. század)

Eredeti, középkori állapotában fennmaradt norvég fatemplom.

Viking település (10. század)

Az északi nép jellegzetes települései nem csak Skandináviában, hanem távoli területeken is megjelentek.

Metánhidrát

A metánhidrát (gázhidrát) szilárd anyag, amely alacsony hőmérsékleten képződik a tengerek mélyén, a tengervíz keltette nagy nyomás alatt.

Kosárba helyezve!